Már nem tudja a saját nevét. Lehetséges azt is elfelejtette, hogy ő az unokája. De ismeri, szereti, örül annak, hogy ott van és mindent jónak vél, amit az unokája javasol.
Wednesday, March 9, 2016
Monday, March 7, 2016
Thursday, March 3, 2016
Wednesday, February 17, 2016
A közelgő neurológiai járvány/The coming neurological epidemic - Gregory Petsko
Hacsak nem teszünk valamit a megelőzés érdekében, a következő 40 évben világméretű neurológiai betegségek járványával nézünk szembe. Vidító gondolat. Ezen a térképen minden országban, ami kék, a lakosság több mint 20%-a 65 év feletti. Ebben a világban élünk mi. És ebben a világban fognak a gyermekeink élni. 12.000 éven át az emberi populáció életkori eloszlása piramis alakú volt, tetején a legidősebbekkel. Mára ez elkezdett kiegyenlítődni. 2050-re egy oszlop lesz, és elkezd visszafordulni. Emiatt történik.
Az átlagos élettartam több mint duplájára nőtt 1840 óta, és minden nap nagyjából 5 órával növekszik. És emiatt nem teljesen jó dolog ez: 65 év felett, az esélye, hogy Alzheimeres vagy Parkinsonos leszel, exponenciálisan nő. 2050-re kb 32 millió Egyesült Államokbeli lakos lesz 80 év feletti, és hacsak nem teszünk valamit ellene, a felük Alzheimeres lesz, és további 3 millióan lesznek Parkinsonosok.
Jelen pillanatban ezek és más neurológiai betegségek, melyekre nincs gyógyszer vagy megelőzés, kb egyharmad billiónyi dollárba kerülnek évente. 2050-re ez egybillió dollár fölé emelkedik. Az Alzheimer-kór azzal kezdődik, hogy egy fehérje ahelyett, hogy megfelelően feltekeredne, félretekeredik, mint egy őrült origami. Így az egyik megoldási terv, hogy megpróbálunk gyógyszereket tervezni, amik úgy funkcionálnának, mint egy molekuláris ragasztószalag, hogy a fehérjét a megfelelő alakban tartsuk. Ez megakadályozza, hogy összegubancolódjon, ami az agy nagy részét megöli, amikor ez megtörténik.
További érdekesség, hogy egyéb neurológiai betegségek, melyek az agy különböző területeire hatnak, szintén félretekeredett fehérjéket engednek láttatni, mely arra enged következtetni, hogy ez akár egy általános megközelítés, és talán számos neurológiai betegség gyógymódja lehet, nemcsak az Alzheimer-kóré.
Van továbbá egy érdekes kapcsolat a rákkal, mert a neurológiai betegséggel küzdő embereknél a rák előfordulása nagyon alacsony szintű. És ez az a kapcsolat, melyet a legtöbb ember nem követ figyelemmel, ellenben nagyon érdekel minket. Ezen terület legfontosabb és kreatív munkáit egyéni filantrópok alapozták meg. És számtalan lehetőség kínálkozik még egyéni segítségnyújtásra, mert, attól tartok, a kormány nem igazán törődik ezzel a kérdéssel.
Miközben arra várunk, hogy ezek megtörténjenek, a következőket tehetjük önmagunkért. Ha csökkenteni akarjuk a Parkinson-kór esélyét, a koffein bizonyos mértékig védelmet nyúlt, senki sem tudja, miért. A fejsérülések nem tesznek jót. Parkinson-kórhoz vezetnek. A madárinfluenza szintén nem jó ötlet. Ami az Alzheimer-kórtól való védekezést illeti, kiderült, hogy a halolaj csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát. Ezenkívül tartsuk alacsonyan a vérnyomásunkat, mert a krónikus magas vérnyomás az Alzheimer-kór legnagyobb rizikófaktora. És szintén a legnagyobb rizikófaktora a zöldhályognak, ami a szem Alzheimer-kórja. És persze, amikor kognitív hatásokról esik szó, a "használd vagy elveszíted" elv lép érvénybe, ezért tartsuk magunkat mentálisan fitten. De Önök épp engem hallgatnak. Szóval ezt már kipipálhatjuk. És még egy utolsó dolog. Kívánjanak szerencsét az olyanoknak, mint én, rendben? Mert az óra mindenki számára ketyeg. Köszönöm.
Alzheimer’s Is Not Normal Aging — And We Can Cure It | Samuel Cohen | TE...
Most itt egy még meglepőbb dolog.
Ha Auguste most élne
mi se tudnánk több segítséget nyújtani,
mint Alois 114 évvel ezelőtt.
Alois Dr. Alois Alzheimer volt.
Auguste Deter pedig az első,
akit Alzheimerrel diagnosztizáltak,
ahogy ma nevezzük a betegséget.
1901 óta az orvoslás sokat fejlődött.
Felfedeztük az antibiotikumot, vakcinákat,
hogy fertőzések ellen védekezzünk,
több kezelést a rák ellen,
antiretrovirális kezelést a HIV ellen,
sztatinokat a szív-betegségek
ellen és sok mást.
De valójában semmi haladást nem
értünk el az Alzheimer kezelésében.
Egy tudóscsoport tagja vagyok,
akik több mint egy évtizede dolgoznak, hogy
megtalálják az Alzheimer gyógymódját.
Szóval állandóan ezen gondolkodom.
Az Alzheimer 40 millió embert
érint a világon.
De 2050-re már 150 millió
embert érint majd --
akik, különben, sokak önök lesznek.
Ha azt remélik, hogy 85 vagy
több évet élnek majd,
az esélyük, hogy Alzheimerük
lesz, az egy a kettőhöz.
Más szavakkal, az aranyéveiket
azzal töltik majd,
hogy szenvednek a betegségtől,
vagy barátaiknak, szeretteiknek segítenek,
akinek Alzheimere van.
Csak az Egyesült Államokban egyedül
az Alzheimer gondozás 200 milliárd
dollárba kerül évente.
Minden öt dollárból egy Medicare
dollárt az Alzheimerre költenek.
Ma ez a legdrágább betegség
és a költség az ötszörösére nő 2050-re,
ahogy a baby boomer generáció idősödik.
Talán meglepi önöket, hogy
egyszerűbben fogalmazva,
az Alzheimer generációnk egyik legnagyobb
orvosi és társadalmi kihívása.
De relatíve keveset tettünk,
hogy megoldjuk.
Ma a top 10 elhalálozási ok közül
világszerte az Alzheimer az egyetlen,
amit nem tudunk megelőzni,
orvosolni vagy akár lelassítani.
Az Alzheimer tudományáról kevesebbet
tudunk, mint másik betegségekről,
mert kevesebb pénzt és időt
fektettünk a kutatásba.
Az amerikai kormány tízszer
többet költ évente
a rákra, mint az Alzheimerre,
annak ellenére, hogy az
Alzheimer többe kerül
és hasonló számú halált
okoz, mint a rák évente.
Az erőforráshiány egy
alapvető okból ered:
a tájékozottság hiányából.
Mert itt van az, amit kevesen
tudnak de mindenkinek kellene:
Az Alzheimer egy betegség és
képesek vagyunk gyógyítani.
Az elmúlt 114 év nagy részében mindenki,
tudósokat beleértve, összetévesztette
az Alzheimert az öregedéssel.
Azt hittük, hogy a szenilitás
normális és elkerülhetetlen
része az öregedésnek.
De csak meg kell néznünk egy képet
egy egészségesen öregedő agyról és
egy Alzheimeres páciens agyáról,
hogy lássuk az igazi fizikai kárt,
amit a betegség okoz.
Amellett, hogy memória és a
mentális képességek elvesztést okozza,
az Alzheimer okozta agykárosodás
jelentősen csökkenti a várható
élettartamot és mindig végzetes.
Emlékeznek, hogy Dr. Alzheimer fura
foltokat és csomókat talált
Auguste agyában egy évszázaddal ezelőtt.
Majdnem egy évszázadig nem
sokat tudtunk erről.
Ma tudjuk, hogy proteinmolekulák alkotják.
Egy proteinmolekulát úgy
képzelhetnek el, mint
egy darab papírt, amit összetett origami
figuraként hajthatunk össze.
Vannak pontok a papíron, amik ragadósak.
Ha helyesen hajtjuk össze, a ragadós
részek belül maradnak.
De néha valami rosszul sül el,
és a ragadós részek kívülre kerülnek.
Ettől a proteinmolekulák összeragadnak
rakásokba, amikből végül foltok
és csomók lesznek.
Ezt látjuk az Alzheimer betegek agyában.
A Cambridge egyetemen 10 éven át
próbáltuk megérteni,
hogy működik ez a zavar.
Sok lépésből áll, és azonosítani
hogy melyik lépést kellene blokkolni,
nagyon bonyolult --
mint egy bomba hatástalanítása.
Egyik drót elvágása lehet,
hogy semmit nem tesz.
Mások elvágásától lehet,
hogy a bomba felrobban.
Meg kell találnunk a megfelelő
blokkolandó lépést,
majd egy gyógyszert, ami megteszi ezt.
Egészen mostanáig legnagyobb részben
drótokat vágtunk el
és reméltük legjobbat.
De most összegyűjtöttünk
egy sokszínű csoportot --
orvosokat, biológusokat, genetikusokat,
vegyészeket, fizikusokat,
mérnököket és matematikusokat.
Együtt sikerült azonosítani
egy kritikus lépést a folyamatban,
most pedig egy új gyógyszerfajtát
tesztelünk, ami ezt a lépést blokkolná,
és leállítaná a kórt.
Hadd mutassam meg most a
legújabb eredményeinket.
Senki nem látta ezt
még a laboron kívül.
Nézzünk meg pár videót arról,
hogy mi történt,
amikor kukacokon teszteltük
az új gyógyszert.
Ezek egészséges kukacok,
ahogy látják rendesen mozognak.
ezekben a kukacokokban viszont
összeragadt protein
molekulák vannak--
mint az Alzheimeres embereknél.
Tisztán látható, hogy betegek.
De ha megkapják a gyógyszerünket
egy korai szakaszban
akkor láthatjuk, hogy egészségesek,
és normális élettartamuk lesz.
Ez csak kezdeti pozitív eredmény,
de az ilyen kísérletek megmutatják,
hogy az Alzheimer egy betegség,
amit megérthetünk s gyógyíthatunk.
114 év várakozás után
végre igazi remény van arra,
hogy mit lehet elérni
a következő 10 vagy húsz évben.
De hogy az Alzheimer legyőzésének reménye
nőni tudjon, segítségre van szükségünk.
Ez nem hozzám hasonló
tudósokról szól --
önökről szól.
Szükségünk van rá, hogy önök felhívják a
figyelmet arra,
hogy az Alzheimer egy betegség,
és ha megpróbáljuk, legyőzhetjük.
Más betegségek esetében
a páciensek és a családjaik vették
kézbe a harcot a kutatásért,
és gyakoroltak nyomást a kormányokra
és a gyógyszeriparra,
tudósokra és a törvényalkotókra.
Ez alapvető volt, hogy a HIV kezelésében
a nyolcvanas években.
Ma azt látjuk, hogy ugyanaz a
motiváció legyőzheti a rákot.
De az Alzheimer-kór betegei gyakran
nem tudnak magukért felszólalni.
A családjaik, a rejtett áldozatok, akik
szeretteikről gondoskodnak éjjel nappal,
gyakran túl kimerültek,
hogy a változásért közbenjárjanak.
Szóval tényleg önökön múlik.
Az Alzheimer nagyobb részében
nem öröklődő betegség.
Mindenki, akinek agya van,
veszélyeztetett.
Ma 40 millió olyan beteg van,
mint Auguste,
akik nem hozhatják létre a változást,
amire szükségük van.
Segítsenek felszólalni értük,
és gyógyítást követelni nekik!
Subscribe to:
Posts (Atom)