Óbecsey István: Szeressétek az öregeket

Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat.
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült, sápadt szemeket.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ráncos kezeket.
Öleljétek meg az öregeket,
Adjatok nekik szeretet.
Szenvedtek Ők már eleget,
A vigasztalóik ti legyetek.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ne tegyétek Őket szük odúkba
Ne rakjátok Őket otthonokba.
Hallgassátok meg a panaszukat,
Enyhítsétek meg a bánatukat.
Legyen hozzájuk szép szavatok,
Legyen számukra mosolyotok.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ők is sokat küzdöttek értetek ,
Amíg fölnevelkedtetek.
Fáradtak Ők is eleget,
Hogy ti módosabbak legyetek.
Ők is elfogadtak titeket,
Mikor Isten Közéjük ültetett.
Azért én kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ha majd az örök szeretet
Elhívja Őket közületek,
Ti foglaljátok el helyüket,
Mert ti lesztek majd az öregek.
S mindazt, mit nekik tettetek,
Azt adják nektek a gyerekek.
Azért előre intelek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Az Alzheimer-kór lefolyása...

...minden érintettnél nagyon különböző attól függően, hogy mennyi idős az illető, a betegséget megelőzően milyen volt a személyisége, iskolai képzettsége és életvitele.

A betegség középső fázisában az érintett embernek külső segítségre van szüksége a mindennapok kihívásai leküzdésében:

• a beteg feledékeny lesz, legfőképp a közelmúltbeli események merülnek feledésben és a személyek nevei
• nem képes már a háztartásra: főzés, takarítás, bevásárlás, mosás stb.
• többé nem képes saját magát tisztán tartani, felöltözni, megfésülködni, borotválkozni
• többször fordul elő, hogy a beszélgetésnél nem találja a megfelelő szavat, csak az egyszerű mondatokat vagy szavakat érti meg. Egyre több dolgot nem tud megnevezni vagy helytelen szavat használ.

Az előrehaladt fázisban a demens betegek tehetetlenné válnak és ellátásra szorulnak:

• elfelejtik kik ők, kik voltak valaha, a családtagokat nem ismerik már meg
• nem tudnak már evőeszközzel enni, később etetni kell őket
• nem tudják már kontrollálni a vizelet és széklet visszatartását, inkontinencia keletkezik

A betegség lefolyási ideje változó, függ a beteg életkorától, a demencia formájától, átlagosan viszont nyolc évig tart.

Az Alzheimer-kór okai még nem tisztázódtak
A genetikai tényezők is szerepet játszanak, de a családi öröklési módot nem tisztázták egyértelműen, nincs pontos kimutatás a betegséget okozó tényezőkről.

Mit jelent a demencia?

A demencia egy hosszú távú agyszövetben történő változás következménye, ami csökkentett szellemi tevékenységgel jár. Ezen tevékenységek hanyatlása nem tartozik az öregedéshez. A feledékenység például ugyanannyira kevésbé tartozik az öregedéshez, mint a zavarodottság. Ha ilyen jellegű interferenciák lépnek fel időskorban, orvoshoz kell fordulni.

Milyen gyakori a demencia?
60 éves kor előtt ritka a demencia. Ezt az életkort meghaladva viszont hirtelenszerűen emelkedik a demens betegek száma és 5 évenként duplázódik, olyannyira, hogy végül a 85 év feletti emberek egyharmada ebben a betegségben szenved.

Gyógyítható a betegség?
Nem, még nem. Viszont fennáll az a remény, hogy az orvosi kutatás hozzájárul azon új gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek célja, hogy megakadályozza az idős korbeli demenciát.

Pozitívan be lehet folyásolni a demenseket?
Igen, a betegség által okozott szellemi károsodást lehet késleltetni. Kiemelkedő fontosságú tehát a korai diagnózis, az időben történő gyógyszeres kezelés valamint a hozzatartozók számára nyújtott megfelelő információk és segítség.

Mit jelent a demens vagy az alzheimer diagnózis a hozzatartozók számára?
Óriási feladat mentális, fizikai és pénzügyi teherrel. Azonban ezek a terhek jelentősen csökkennek a demenciában szenvedő betegek megfelelő kezelésével valamint kihasználva a sok támogató szolgáltatást.

Miben használ a prospektusból való közzétett fordítás?
Az Alzheimer betegekek hozzatartozóinak akar aktuális információkat és gyakorlati tanácsokat adni, és így- amennyire lehetséges - megkönnyebbülést és némi reményt nyújtani.

Az Alzheimer- kór a leggyakoribb formája a demenciának

A német pszichiáter és neuropatológus, Alois Alzheimer írta le 1907-ben egy 51 éves nő agyszövetének zavaros változását, aki több évig kitartó szellemi hanyatlás után meghalt. Az agyban történő változások jóval a betegség tünetei észrevétele előtt keletkeztek.

Az agysejtek pusztulása az agy csökkenéséhez vezet. Mikroszkopikus megfigyelés alatt az agyszövetben láthatóak a károsodott fehérjék az idegsejtekben valamint azok körül. Ez az agyban az idegsejtek hatalmas sorvadásához vezet, így megakadájozza az információk tárolását és feldolgozását.

Az Alzheimer típusú demencia mellet más formái is vannak a demenciának, melyek részben gyógyítható betegségek. Ide tartoznak az agyban levő vérkeringési zavarok, vitamin- vagy hormonhiány és egyes fertőző betegségek. Ezenkívül vannak a demenciának ritkább formái, amik az agynak csak egy bizonyos részét érintik. Orvosi vizsgálat szükséges a demencia formájának megállapításához vizsgálat szükséges.

Az Alzheimer-kór megnyilvánulási formái

1. Memóriazavar a mindennapi életben és a munkahelyen
Az természetes, ha az ember időnként elfelejt feladatokat, kollégái vagy beszédpartnerek nevét, telefonszámokat és ezek csak idővel jutnak eszébe. Az Alzheimer betegek ezzel ellentétben gyakran felejtenek és idő teltével sem emlékeznek a feledésbe merültekre.

2. Rutinfeladatokban való nehézségek
Elfoglalt emberek is lehetnek közben annyira zavartak, hogy például megfeledkeznek a főni tett burgonyáról. Az Alzheimer betegek azonban képtelenek vendégeik számára az étkezésre időben bevásárólni, főzni és a menüt pontosan tálalni.

3. Beszédzavarok
Mindenkivel megesik, hogy néha nehezen találja a szavakat. Az Alzheimer betegek viszont teljesen elfelejthetnek egyszerű szavakat vagy a szóréseket nem megfelelő szavakkal helyettesítik így a mondataik gyakran érthetetlenek.

4. Térben és időben való rossz tájékozódás
Néha kevés időre elfelejtük melyik nap van vagy hogy hova szeretnénk menni. Az Alzheimer beteg eltéved a megszokott környezetben, mert nem tudja, hogyan került oda, és hogyan talál haza.

5. Károsodott vagy csökkenő itélőképesség
Bárkivel megtörténik az, hogy annyira elfoglalt, hogy egy percre nem figyel oda a gyerekre, akire vigyáz. Alzheimer betegek teljesen megfeledkeznek a gyerekről. Az is megtörténhet, hogy a ruhát teljesen helytelenül viselik, egymásra több inget, blúzt is felvesznek.

6. Absztrakt gondolkodásban levő problémák
A banki ügyletek és monetáris ügyek terhelőek lehetnek, ha bonyolultabbak, mint máskor. Az Alzheimer betegek viszont elfelejtik azt, hogy mit jelentenek a számok és mihez kezdjenek velük.

7. Tárgyak elrejtése
Bárkivel megesik, hogy nem találja a pénztárcáját vagy a házkulcsot. Az Alzheimer betegek ezzel ellentétben a dolgokat rossz helyekre teszik: példaképpen a vasalót a szekrénybe vagy a karórát a cukortartóba.

8. Hangulatingadozás
Közben vagyunk szomorúak vagy rosszkedvűek. Az Alzheimer betegnek viszont súlyos hangulati ingadozásban szenvednek: a boldogból szomorúvá vagy dühössé válnak. Ennek az oka néha nem érthető.

9. Személyiség változások
A kor előrehaladtával a személyiség is változik. Alzheimer betegek néha nagyon gyanakvóak, zavarodottak vagy szorongóak tudnak lenni.

10. Vállalkozó szellem hiánya
Normális, ha a házimunka, a szakmai és társadalmi kötelezettségek alkalmanként nem okoznak örömet. A legtöbb ember kevés idő alatt újból erőre kap a teendők elvégzéséhez. Az Alzheimer betegek ezzel ellentétben egyre inkább visszahúzódnak. Kívülről történő folyamatos erősítésre van szükségük.


(Saját fordítás: Informationen zur Behandlung und Betreuung dementer Menschen für betroffene Angehörige - Alzheimer-Ratgeber )

Alzheimer's Association Education Video

Demencia - Az állatok segíthetnek

A háziállatok változatosságot és örömöt visznek a demenciában szenvedő emberek életébe. Amikor a demens betegek a saját világukba zárkóznak és ez az ápolók, a hozzatartozók számára egyre több nehézséget okoz a problémák megoldásában sokat segíthet egy kutya. A kutya a rokonszenvét farkcsóválással, simulással direkt módon fejezi ki, a beteg hangulatára és érzéseire ez ösztönösen hat, így az ember és az állat közt a kommunikáció emocionális síkon jön létre, egy olyan szinten ami a betegség által nem károsult. Ebből az okból kifolyólag egyes gondozási intézményekben speciálisan kiképzett kutyák segítségét vonják be a demenciában szenvedő emberek mellé, hogy azok melegséget, közelséget és vigaszt nyújtsanak a betegeknek. Az otthoni kezelésben is erősítheti a kapcsolatot a beteg és a hozzatartozók között egy háziállat.

Gyakran váltja ki a demens betegekből a kutya a kívánságot, hogy gondoskodjanak róla és ápolják. Az érzés, hogy szükség van rájuk és hogy feladatuk van erősíti a betegek önbizalmát és tevékenységre bátorítja. Éppen ezért jobbítja egy háziállat a beteg emberek életminőségét és megtartja a mentális egészségüket. Egy háziállat az öregotthonba való utat is megkönnyítheti , ha elkísérhetik gazdájukat. Időközben egyre több öregotthon fogadja el, hogy az idős emberek magukkal vigyék kedvenc háziállataikat.

(Saját fordítás: Dr. Martin Haupt DGGPP, Düsseldorf)

www.psychiater-im-netz.de

Nagyapa, miért vagy annyira fura?

Alzheimer-kór a családban - a gyerekek számára is kihívás. Tippek a jobb együttélésre.

• Hogyan magyarázzuk meg a gyerekeknek mi történik a demenciában szenvedő nagymamával vagy nagypapával?

Mondják meg a gyereknek nyíltan, hogy nagymama vagy nagytata nagyon beteg, ami miatt sokmindent elfelejt és néha furcsán viselkedik.

• Elég ennyi?

Nem, nem elég, a szülők viszont nagy szerepet játszanak a helyzet elfogadásában, különösen a kisebb gyerekeknél. A gyerekek a szülők viselkedéséből tanulják meg hogyan viselkedjenek és hogyan fogadják el a nagyszülők betegségét.

• Miért van jó hatással a demens betegekre az unokákkal való kapcsolattartás?

A jó az, hogy a gyerekek elfogódottság nélkül fogadják a demens emberket és sokat nevetnek együtt. A betegekre ez nagyon pozitív hatással van. Hasznosak a közös tevékenységek is, például azok a társasjátékok, amiket mindkét generáció kedvel vagy együtt elmehetnek akár football mérkőzésre is.

• Lehet teher a gyerekeknek nagyi vagy nagyapa betegsége?

Természetesen! Noha erre a helyzetre sok gyerek problémamentesen reagál, másoknál pszichoszomatikus tünetek jelentkezhetnek, mint például a gyomorfájás. Egyesek visszahúzódnak, nem hívják otthonukba játszani barátaikat, mert szégyenlik magukat. Ebben az esetben a szülők el kell beszélgessenek a gyerekekkel, és beismerjék, hogy néha őket is irritálja a nagyszülők viselkedése.

• Van a betegségnek pozitív oldala?

A demens betegekkel való bánásmódból rengeteget tanulnak a gyerekek a szociális magatartásról. Ez a tapasztalat életük végéig a javukra szolgál.

(Saját fordítás: Dr. H. Elisabeth Philipp-Metzen Diplom-Gerontologin )

Érdemes még élni, ha az ember Alzheimer kórban szenved?

Érdemes még élni, ha az ember Alzheimer kórban szenved? A válaszunk egyből megvan rá: Nem, nekem nem lenne érdemes így tovább élnem! A végzet viszont ezt nem kérdezi. A betegség bárkit utolérhet, mindegy, hogy férfi vagy nő, kertész vagy tanár. A megelőzhetetlen. Nem létezik rá gyógyszeres kezelés, műtéti beavatkozás nem segíthet. Egy biztos: az Alzheimer-kór az összes élettapasztalat elvesztéséhez vezet. Idővel a beteg saját magát sem ismeri fel a tükörben. Viszont ha megfigyeljük azt a féktelen jókedvet, amivel táncolnak, vagy ahogy a régi slágerek hallatán hirtelen könny csordul a szemükbe, vagy egy vicc hallatán mennyire tiszta szívükből tudnak nevetni, egyből elillan a kétség arról, hogy ezeknek a betegeknek értelmetlen az életük. Az érzések maradnak, még akkor is, ha minden más feledésbe merül.

Mit jelent öregedni?

Az öregedés egy természetes biológiai folyamat. Szigorúan tekintve már akkor jelentkezik, mikor a petesejt megtermékenyül. Petesejtből és spermából lesz az ember. Ez az ember tovább adja a génjeit végül megöregszik. Élete folyamán tapasztalatokat szerez, tapasztalatokat, amik visszafordíthatatlanok. Sokszor beszélünk második gyermekkorról, amikor egy idős ember láthatóan visszaesik a gyerekek viselkedésmódjába. Ez helytelen. Az életnek ebben a szakaszában párhuzamosságok lépnek fel a gyermekkori viselkedésmintával. Ezek viszont nem jelentenek visszaesést, hozzatartoznak az emberi fejlődéshez. (Kurt Wirsing )

A személyiség, az életkörülmények és az életmódtól függ az, hogy hogyan öregedik az ember, mennyire gyorsan halad előre ez a folyamat.

Az Egészségügyi Világszervezet a 61. életkoron túl levő embereket idősöknek nevezi. Tudományosan viszont nem lehet ezt a korhatárt leszögezni. Az üzleti világban annak érdekében határozzák meg, hogy a fiataloknak munkahelyet biztosítsanak.

Többféle nézetet vallanak az öregségről:

• az ember nem annyira idős mint a véredényei és az anyagcsere funkciója ( fizikai meghatározás )
• nem annyira idős, mint amilyennek érzi magát ( lelki-szellemi meghatározás )
• nem annyi idős, mint amennyire a társadalom-politikai rendszer és a feladat szerepek őt meghatározzák ( társadalmi meghatározás ) hanem az ember annyira idős, mint a saját adaptációképessége ( alkalmazkodóképesség helyzetek és környezethez ) amely az életkor előhaladtával egyes területeken csökken, más területeken változik, nagyban függ a saját testi, lelki, embertársi és értékadási képességétől és ami a környezeti feltételekkel kapcsolatban áll.