Demencia - Az állatok segíthetnek

A háziállatok változatosságot és örömöt visznek a demenciában szenvedő emberek életébe. Amikor a demens betegek a saját világukba zárkóznak és ez az ápolók, a hozzatartozók számára egyre több nehézséget okoz a problémák megoldásában sokat segíthet egy kutya. A kutya a rokonszenvét farkcsóválással, simulással direkt módon fejezi ki, a beteg hangulatára és érzéseire ez ösztönösen hat, így az ember és az állat közt a kommunikáció emocionális síkon jön létre, egy olyan szinten ami a betegség által nem károsult. Ebből az okból kifolyólag egyes gondozási intézményekben speciálisan kiképzett kutyák segítségét vonják be a demenciában szenvedő emberek mellé, hogy azok melegséget, közelséget és vigaszt nyújtsanak a betegeknek. Az otthoni kezelésben is erősítheti a kapcsolatot a beteg és a hozzatartozók között egy háziállat.

Gyakran váltja ki a demens betegekből a kutya a kívánságot, hogy gondoskodjanak róla és ápolják. Az érzés, hogy szükség van rájuk és hogy feladatuk van erősíti a betegek önbizalmát és tevékenységre bátorítja. Éppen ezért jobbítja egy háziállat a beteg emberek életminőségét és megtartja a mentális egészségüket. Egy háziállat az öregotthonba való utat is megkönnyítheti , ha elkísérhetik gazdájukat. Időközben egyre több öregotthon fogadja el, hogy az idős emberek magukkal vigyék kedvenc háziállataikat.

(Saját fordítás: Dr. Martin Haupt DGGPP, Düsseldorf)

www.psychiater-im-netz.de

Nagyapa, miért vagy annyira fura?

Alzheimer-kór a családban - a gyerekek számára is kihívás. Tippek a jobb együttélésre.

• Hogyan magyarázzuk meg a gyerekeknek mi történik a demenciában szenvedő nagymamával vagy nagypapával?

Mondják meg a gyereknek nyíltan, hogy nagymama vagy nagytata nagyon beteg, ami miatt sokmindent elfelejt és néha furcsán viselkedik.

• Elég ennyi?

Nem, nem elég, a szülők viszont nagy szerepet játszanak a helyzet elfogadásában, különösen a kisebb gyerekeknél. A gyerekek a szülők viselkedéséből tanulják meg hogyan viselkedjenek és hogyan fogadják el a nagyszülők betegségét.

• Miért van jó hatással a demens betegekre az unokákkal való kapcsolattartás?

A jó az, hogy a gyerekek elfogódottság nélkül fogadják a demens emberket és sokat nevetnek együtt. A betegekre ez nagyon pozitív hatással van. Hasznosak a közös tevékenységek is, például azok a társasjátékok, amiket mindkét generáció kedvel vagy együtt elmehetnek akár football mérkőzésre is.

• Lehet teher a gyerekeknek nagyi vagy nagyapa betegsége?

Természetesen! Noha erre a helyzetre sok gyerek problémamentesen reagál, másoknál pszichoszomatikus tünetek jelentkezhetnek, mint például a gyomorfájás. Egyesek visszahúzódnak, nem hívják otthonukba játszani barátaikat, mert szégyenlik magukat. Ebben az esetben a szülők el kell beszélgessenek a gyerekekkel, és beismerjék, hogy néha őket is irritálja a nagyszülők viselkedése.

• Van a betegségnek pozitív oldala?

A demens betegekkel való bánásmódból rengeteget tanulnak a gyerekek a szociális magatartásról. Ez a tapasztalat életük végéig a javukra szolgál.

(Saját fordítás: Dr. H. Elisabeth Philipp-Metzen Diplom-Gerontologin )

Érdemes még élni, ha az ember Alzheimer kórban szenved?

Érdemes még élni, ha az ember Alzheimer kórban szenved? A válaszunk egyből megvan rá: Nem, nekem nem lenne érdemes így tovább élnem! A végzet viszont ezt nem kérdezi. A betegség bárkit utolérhet, mindegy, hogy férfi vagy nő, kertész vagy tanár. A megelőzhetetlen. Nem létezik rá gyógyszeres kezelés, műtéti beavatkozás nem segíthet. Egy biztos: az Alzheimer-kór az összes élettapasztalat elvesztéséhez vezet. Idővel a beteg saját magát sem ismeri fel a tükörben. Viszont ha megfigyeljük azt a féktelen jókedvet, amivel táncolnak, vagy ahogy a régi slágerek hallatán hirtelen könny csordul a szemükbe, vagy egy vicc hallatán mennyire tiszta szívükből tudnak nevetni, egyből elillan a kétség arról, hogy ezeknek a betegeknek értelmetlen az életük. Az érzések maradnak, még akkor is, ha minden más feledésbe merül.

Mit jelent öregedni?

Az öregedés egy természetes biológiai folyamat. Szigorúan tekintve már akkor jelentkezik, mikor a petesejt megtermékenyül. Petesejtből és spermából lesz az ember. Ez az ember tovább adja a génjeit végül megöregszik. Élete folyamán tapasztalatokat szerez, tapasztalatokat, amik visszafordíthatatlanok. Sokszor beszélünk második gyermekkorról, amikor egy idős ember láthatóan visszaesik a gyerekek viselkedésmódjába. Ez helytelen. Az életnek ebben a szakaszában párhuzamosságok lépnek fel a gyermekkori viselkedésmintával. Ezek viszont nem jelentenek visszaesést, hozzatartoznak az emberi fejlődéshez. (Kurt Wirsing )

A személyiség, az életkörülmények és az életmódtól függ az, hogy hogyan öregedik az ember, mennyire gyorsan halad előre ez a folyamat.

Az Egészségügyi Világszervezet a 61. életkoron túl levő embereket idősöknek nevezi. Tudományosan viszont nem lehet ezt a korhatárt leszögezni. Az üzleti világban annak érdekében határozzák meg, hogy a fiataloknak munkahelyet biztosítsanak.

Többféle nézetet vallanak az öregségről:

• az ember nem annyira idős mint a véredényei és az anyagcsere funkciója ( fizikai meghatározás )
• nem annyira idős, mint amilyennek érzi magát ( lelki-szellemi meghatározás )
• nem annyi idős, mint amennyire a társadalom-politikai rendszer és a feladat szerepek őt meghatározzák ( társadalmi meghatározás ) hanem az ember annyira idős, mint a saját adaptációképessége ( alkalmazkodóképesség helyzetek és környezethez ) amely az életkor előhaladtával egyes területeken csökken, más területeken változik, nagyban függ a saját testi, lelki, embertársi és értékadási képességétől és ami a környezeti feltételekkel kapcsolatban áll.