Alvási zavarok
Az Alzheimer-kór előrehaladtával megváltoznak a beteg alvási szokásai. Az álmatlan és nyugtalan éjjelek nem ritkák, és a gondozók számára feszültséggel teliek lehetnek éjszakák, amennyiben a beteg éjjelente vándorolni kezd. Néhány tipp, az alvási problémák csökkentésére:
- Kerülje a nap folyamán a szundításokat, ha a beteg nem alszik éjjelente.
- Használja ki a felesleges energiákat néhány napi gyakorlatra.
- Kérdezze meg az orvost, hogy a gyógyszerek, amiket a beteg kap, okozhatnak-e álmatlanságot. Tegye meg ezt, mielőtt a betegnek bármilyen altatót is vásárolna.
- Próbálja meg elkerülni a koffein bármilyen formáját.
- Győződjön meg arról, hogy a beteg volt már WC-n lefekvés előtt.
- Próbálja meg a beteget esténként ugyanabban az időben, rutin szerint lefektetni.
- A nyugtatókat, altatókat kizárólag orvosi felügyelettel használjuk. Meg kell figyelni ezek hatását a betegre, el kell dönteni, hogy tényleg szükséges-e a bevételük. A beteg veszíthet az egyensúlyérzetéből, biztonságérzetéből, állapotában hanyatlást észlelhetünk.
Társadalmi
kapcsolatok
Sok beteg, különösen a betegség korai szakaszában, depressziós időszakon megy keresztül, amikor kezd rájönni, hogy az Alzheimer-kór megváltoztatja majd a személyiségét és az egész életét. E korai szakaszban a szociális interakció néha kivédi a depressziót, vagy stimulálják azt. Ösztönözzük a betegeknél, hogy legyenek társadalmilag aktívak, amennyire csak lehetséges. Ösztönözni kell a részvételt egyszerű feladatokban vagy egyszerű tevékenységekben, amelyek örömet nyújtottak a múltban.
Társadalmi érintkezést nyújtanak az önsegítő csoportok, különösen az Alzheimer-kórban szenvedők csoportja. Ezek a csoportok a betegnek azt a lehetőséget nyújtják, hogy beszéljen a többi beteggel, akik ugyanazon változtatásokon mennek keresztül, és ugyanazokat a dolgokat élik meg. Önmaguk lehetnek a hibázás félelme nélkül, ebben a körben magukat nem érzik butáknak, és tudják, hogy jó helyen vannak.
Érdeklődjön a kórházaknál, egyházaknál, gondozási központoknál ilyen csoportok felől, hanem Ön is dönthet úgy, hogy egy saját támogató csoportot indít.
Eddig ismeretlen okból, sokan az Alzheimer-betegek közül a kora esti órákban, napnyugta körül nyugtalanokká válnak. a naplementét nyugtalan a kora esti órákban. Ez az úgynevezett "sundowning". Néhány javaslat a tünetek csökkentésére:
- Délutáni alvás, ha ez nem zavarja meg az éjszakait.
- Korai vacsora, vagy egy késő délutáni falatozás.
- Az otthon megfelelő kivilágítása, hogy kompenzálja a kinti csökkenő napfényt. Használhatunk erre megfelelő speciális égőket.
- Tervezze a megerőltető tevékenységeket, mint például a fürdést, korábbra a nap folyamán.
WC-re menés
Néha az Alzheimer-betegek nehezen érnek el időben a WC-re. A fizikális vizsgálat lehetővé teszi az orvos számára annak eldöntését, hogy ez egészségügyi problémának az oka-e.
Ha ez nem orvosi probléma, az Alzheimer-kór okozza ezeket a "baleset"-eket. A betegnek problémái lehetnek arra emlékezni, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a vizelési inger lép fel. Néhány beteg nehezen emlékezik vissza, hol van a fürdőszoba, vagy nem gondol rá időben, hogy menjen el oda. A következők segíthetnek:
- Vezessen be egy rendszert, ami szerint a beteg látogassa a WC-t.
- Kezdje el két órás intervallumonként, valamint reggel és minden egyes szundítás után. Állítsa be az intervallumokat a szükségnek megfelelően.
- Szereljen fel éjszakai fényeket a hálószobába, előszobába és fürdőszobába.
- A fürdőszoba ajtaját fesse világos színűre, vagy ragasszon rá egy képet, ami a beteget a fürdőszobára emlékezteti.
- Húzzon az ágyra felnőttek részére készített biztonságos lepedőket. Ezeket a termékeket az ápolószemélyzet segítségével válassza ki.
- Bizonyos idő után meg kell tervezni a felnőtt pelenkák használatát. A beteg számára azok a pelenkák nem zavaróak, amelyeket fel és le tud húzni, a saját fehérneműire emlékeztetik. Az oldalt rögzíthetőeket használjuk későbbi időkben, az ágyban fekvő betegeknél.
Barangolás és eltévedés
Egy nehezen követhető különlegessége az Alzheimer-betegeknek a vándorlás. A viselkedésük következményei katasztrofálisak lehetnek, ha a beteg elhagyja a biztonságos környezetét. Ennek ellenére - a biztonságos szobában való le-alá járkálás, barangolás nem árt senkinek, ugyanakkor néhány betegre nyugtató hatással van. Amikor a vándorlás a beteg számára veszélyes, vagy az Ön számára különösen zavaró, csak egy "szabad járatot" kell a házban a beteg számára biztosítani.
Ha a vándorlás következtében a beteg biztonsága veszélyben van, néhány védelmi intézkedésekre van szükség. A nővér meg kell figyelje a beteget, hogy megtudja, hogy a vándorlás céltalan-e, vagy valami célja van, hasznos. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kommunikációja gyakran korlátozott, így nem tudja megmagyaráznia a vándorlás okát, ezért nehéz felfedezni, hogy ez hasznos-e a betegnek. Próbálja meg néhány napig követni ezeket a vándorlásokat, készítsen jegyzeteket, hogy felfedezze az okát. Ez a megfigyelés, általában némi megértésre vezet.
- Pozitív ösztönzésre használja az utat?
- Lehetséges, hogy egy új gyógyszerre reagál a beteg?
- Azt a benyomást kelti, hogy keres valamit?
- Ugyanabban az időben vándorol a beteg, például az ébredés után, vagy késő este?
- Stresszes helyzetben kezd el vándorolni, vagy hangos zajok hallatára, a fények észlelésekor, stb?
- Lehet, hogy ez a viselkedés a félelmére a válasz? Lehetséges, hogy biztonságot keres?
- Közrelépett aznap bármi zavaró tényező?
Az ok
megtudása után könnyebb lesz megakadályozni a vándorlást. Bármi
is az ok, bizonyos védelmi intézkedéseket kell tenni, hogy
biztonságos körülményt hozzanak létre a beteg számára.
Gyakorlatozzon minden nap a beteggel. A hosszú séták megszüntetnek
némi nyugtalanságot és enyhítik a feszültséget. Mindkettőjük
számára jót tesz.
A
vándorlást viszont nem lehet teljesen megállítani. Íme néhány
tipp a vándorlással való megbirkózásra:
- A beteg kezére kössön egy karkötőt, amely tartalmazza a személyes adatait, ez jelzi majd, hogy a személynek emlékezetkiesése van. Nevét és telefonszámát írja rá, ezzel majd könnyebb lesz beazonosítani a beteget.
- Értesítse a szomszédait, hogy a betegnek emlékezetkiesése van. Magyarázza el, mi a teendő, ha a beteget kint látják egyedül.
- Fényvisszaverő szalagot lehet alkalmazni a ruhákon. A betegre felfigyelnek így. Minden Alzheimer-beteg személyazonosítót kellene hordjon névvel és telefonszámmal ellátva.
- Egyes emberek nem távoznak otthonról anélkül, hogy néhány személyes tárgyat magukkal ne vinnének. Ilyen lehet pl. egy pohár, cipő, pénztárca. Használja ki ezt az információt és rejtse el ezeket a dolgokat olyan helyre, ahol a beteg nem talál rá.
- Ha a beteg elveszett, azonnal értesítse a rendőrséget.
- Készítsen a rendőrség számára egy aktuális fényképet (és, ha lehetséges, videót). Pontos személyleírással rengeteg időt megtakaríthat. Nagyon fontos, hogy szívesen, sok szeretettel üdvözölje a visszatért pácienst, legyen kedves hozza.
Bántalmazó viselkedés
Amikor a betegség előrehalad, változások következnek be az agyban és a testben. Időnként az Alzheimer-betegek túlterheltek, zavartak lesznek és nagyon sértőek. Gyakran előfordul, hogy ezek a viselkedési problémák este lépnek fel. Lehetséges, hogy az eltévedtség, amit egész nap végig szenvedett, az aznap tapasztaltak egy olyan környezetben, amit ő fenyegetőnek él meg, estére a negatív érzéseket hozzák a felszínre. A legjobb mód ezen viselkedés megakadályozására, hogy mielőtt még nagyon zaklatott lesz a beteg, meghatározza milyen probléma váltja ki a nyugtalanságát, és ezt próbálja megoldani. Ha a beteg bántóan reagál:
- Maradjon nyugodt, és vezesse ki beszédével a beteget a nyugtalan helyzetből.
- Ne feledje, hogy az ellenséges viselkedés a frusztráció miatt van, az miatt, hogy a beteg nem érti mi folyik körülötte.
- Próbálja meghatározni, hogy mi okozta ezt a reakciót. Van rá minta?
- Kerülje a vitákat, kedves szavakat használjon, kedves mozdulatokkal érjen hozza.
- Keresse fel a beteg orvosát. Az ingerlékenységet és az ellenségességes viselkedést valamilyen testi betegség is kiválthatja, amit a beteg nem tud leírni.
- Ez a viselkedés több ideig is tarthat, nagyon megterhelő az ápoló számára. Fontos mégis megtartani a nyugodtságot, a kedvességet. A betegek életében léteznek olyan személyek, akik nagyon fontosak számára: lehet a gyerekük, élettársuk, testvérük. Ilyen esetben jó ezen személyek említése, jó azt mondani, hogy megoldják közösen a problémát.
- A betegek olyan dolgokat állítanak, amik nem valósak. Ebben az esetben is érdemes mindig egyetérteni velük, a viták elkerülése érdekében. Kell figyelni arra, hogy a betegre mi van nyugtató hatással, és mindig alkalmazni.
- Van, amikor az segít, ha kevés időre magára hagyjuk a beteget. Amikor újból beszélgetni kezdünk vele, éreztessük, hogy nagyon örvendünk az újból való találkozásnak.
- Hagyjuk mesélni a beteget. Figyelemmel kísérjük és értsünk vele egyet. Legfontosabb, hogy ő jól érezze magát.
- Bizonyos idő elteltével, mikor mindig jó a beteg számára a velünk töltött idő, már a jelenlétünk is segít neki a megnyugvásban. Ismerős az arcunk, ha mindig kedvességet kap tőlünk biztonságban érzi magát mellettünk.
Vegyük
elő a régi képeket, nézegessük el a beteggel. Fedezzük fel
azokat a dolgokat, amik a beteg számára örömet okoznak. Ha
énekelni szeret, énekeljünk vele. Ha kézműveskedni szeret,
készítsünk vele egyszerű dolgokat. Ha a társasjátékokat
szereti, játszodjunk vele. Nagyon sok beteg számára fontos az
Istennel való kapcsolat tartása, kísérjük el őket a templomba.
Ne azt sirassuk, amit nem tud, hanem örüljünk annak, amire még
képes, és támogassuk abban, hogy ezeket használja. Ezek a betegek
nagyon őszinték. A nehéz napok ellenére nagyon szép perceket
kapunk tőlük ajándékba. Őszinte nevetéseket, őszinte
tanácsokat, őszinte hálát.
Az
emlékek elvesznek, az érzések mélyen belénk vannak kódolva.
„Nem
tudom ki vagy, de szeretlek”.
This comment has been removed by a blog administrator.
ReplyDelete